1. (t. n. is ) (folyadékot) nyelve a gyomrába juttat. tejet isz; iszik a forrásból.

2. (t. n. is ) (szeszes italt) így élvezetből fogyaszt. iszik egy kupicával; ▸ valakit az asztal alá iszik ▸ tökrészegre issza magát ▸ ökör isz magában

3. tn rendszeresen sok szeszes italt fogyaszt. sajnos iszik. ▸ iszik, mint a csap, a gödény, a kefekötő

4. <egyezséget, eseményt> szeszes ital ivásával megerősít, megünnepel. áldomást isznak. | tn ▸ iszik valakire, valamire

5. <anyag folyadékot> magába szív, vesz. magába issza a tintát.

6. irod <kellemes hatást, élményt> rajongva magába fogad, élvez. issza a fényt.

[ fgr ]

1. (tn is ) ismerete, értesülése, ill. tapasztalata van valamiről, es. valakiről. tudom, mi történt; nem tudok róla; tudsz egy jó szabót? | tisztában van valami mivoltával, jelentőségével. tudja, mit beszél; ▸ tudva és akarva ▸ mióta az eszemet tudom | tn ▸ tud magáról | biz emlékszik valamire. tudom, mikor apám azt mondta ... | ▸ tudod, tudja, tudjátok, tudják tudod, tegnap levelet kaptam; ▸ tudod mit!?

2. bizonyosra vesz valamit, meg van győződve róla. tudom, hogy ebből baj lesz. | nép rég hisz, vél, gondol. azt tudtam, hogy nem vagy itthon.

3. <ismeretet> a gyakorlatban képes alkalmazni. tudja a szerepét; tud hegedülni. | tn ért és beszél vmely nyelven. tud angolul. | <vmely erkölcsi rendet, (illem)szabályt> ismer, és aszerint cselekszik. tudja a tisztességet.

4. tn biz nagy hozzáértése, tudása van. nagyon tud ez a fiú. | tn ▸ tud valamihez

5. erővel, ügyességgel képes <valamit tenni>. már tud járni a baba. | lelki, értelmi képessége van <valaminek az ellátására>. nem tud szervezni. | hajlandósága, készsége van <arra, hogy valamit érezzen, vmely magatartást tanúsítson>. nem tudom sajnálni az ilyen embert. | ▸ tud valamit valakire erre a lányra aztán nem tud senki semmit!

6. lehetősége, módja van <valamit tenni>. nem tudtam korábban jönni.

7. ritk <pénzt, tartozást> beleszámít valamibe; betud. a foglalót a vételárba tudjuk. | rég <cselekedetet> valakinek a terhére számít, felró. bűnéül tudják.

[ fgr ]

1. az o hosszú párja.

2. ennek írásjegye (ó, ó). | <rövidítésként:>. ▸ ó

1. irod ódon, ősi.

2. irod elavult.

3. nép nem ez évi <termés(ű) >. az ó vörösborból adj, ne az újból!

[ fgr ]

1. <fájdalom, szomorúság, vágyódás, félelem kif-ére.> ó, de kár!; ó jaj!

2. <csodálkozás, tetszés, öröm kif-ére.> ó, hát ez remek!

3. <udvariassági kif-ek bevezetésére.> ó, bocsánat! | irod <megszólítás előtt, kül. kérést, könyörgést kifejező m-ban.> ó, emberek!

[hangkit]

I. fn-i mut névm

II. határozott névelő

[ fgr ]

I. tárgyrag

II. hat értelmű tárgy ragja

1. (tn igéhez) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valaki, valami elvégzett vmely cselekvést, történt vele valami.> [messziről] jött [vándor]; ledőlt [fal]. | (mn-ként) fejlett [ember]; főtt [étel].

2. (ts igéhez) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel csináltak valamit.> kitüntetett [diák]; kilőtt [nyíl]. | (mn-ként) lőtt [vad], zárt [ajtó].

3. (ts igéhez, mn-ként is ) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel tesznek valamit.> ünnepelt [író].

1. <előző tiltáshoz kapcsolódva:> szintén ne. ne egyél forrót, de hideget se; ne bánkódj, rá se gondolj! | ▸ se ne ne írj neki, se ne hívd. | <páros, es. többszörös haszn-ban.> ne járj se ide, se oda! | <elhallgatott előzményre utalva.> rólam se feledkezz meg!

2. <állító m után, a vele tartalmilag rokon, fokozó értelmű tiltó m-ban:> és ne, (sőt) ne is. hagyd őt, rá se nézz.

3. <a mellékm-ban közölt körülmény ellenére való tiltás kif-ére.> akkor se mondd, ha kérdezik!

4. <választó ksz után, az állítm megismétlése nélkül:> ne. nem tudom, menjek-e vagy se.

5. ▸ se is meg se öleld, meg se is csókold.

1. <nyomatékos tiltás kif-ére.> egy szavát se hidd el!; ▸ egy szót se ▸ azért se ▸ akár se akár el se indulj! | ▸ se is meg se is szólaljon! | ▸ egyet se egyet se búsulj azon!

2. <tagadó névm v. hsz kiegészítésére.> senki se szóljon! | <harmadik tagadó szóként.> ne végy semmit se! | ritk <a mi névm után, nyomatékos tiltás kif-ében.> mit se bánkódj!